A húsvét több megközelítésből is elérhető, ám ha egyházi szempontból vesszük figyelembe akkor elmondhatjuk, hogy ez az ünnep a negyvennapos böjt végét jelképezi.
Mikor van húsvét 2020-ban? Katt ide!
Ennek az ünnepnek a keretein belül emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, illetve a természet tavaszi újjáéledését is egyben. Ehhez az ünnephez rengeteg népszokás és hagyomány köthető, melynek eredete sokak számára mind máig ismeretlen. Mi ezeknek jártunk utána. A gyerekek körében a húsvét a nyuszi érkezését, a színes tojásokat jelenti. Viszont a jelképek között megtalálható a tojáson kívül a nyúl, bárány, csibe, barka, stb.
Egykor a húsvét igazi jelképeként a bárányt tartottuk, melynek szerepet mára már egyre jobban átveszi a nyúl. A hímes tojás ma már sokkal inkább a gyermekvilágban kap helyet, mintsem a régi hagyományokat hordozza magában. A tojás valójában az élet újjászületésének, illetve a termékenységnek a legősibb jelképe. A piros húsvéti tojás, pedig krisztus kiömlött vérét jelképezi. Hazánkban még a honfoglalás előtti sírokban is megtalálhatóak a karcolt díszítésű tojások. A tojásfestés, mint népszokás mindmáig megmaradt szinte egész Európa területén.
Magyarországon megőrizték azt a hagyományt, hogy a locsoló fiúkat a hajadon lányok piros hímes tojással ajándékozzák meg. Ezeknek a tojásoknak a mintái és elrendezése jellemzően tájegységekként változik. Ezen felül meg kell még említeni még a barkát, melyek azokat a pálma ágakat helyettesítik, mellyel Jézust üdvözölték egykor Jeruzsálem bevonulása idején.
A bárány, mint jelkép eredete a Bibliában keresendő. Ugyanis a zsidók egykor bárányokat áldoztak fel, majd azok vérével kenték be az ajtófélfát, hogy távol tartsák maguktól az Úr haragját. Illetve vallási világban Jézus, mint egy áldozati bárány halt meg a kereszten az emberiség megváltásáért.