Megkülönböztethetünk tejcsokoládét, keserű csokoládét, fehér csokoládét, töltött csokoládét stb. Sokak örömére ma már számos változatban kaphatunk csokoládét.
A csokoládét mindenki szereti, nem válogat a korban, legyen fiatal vagy idősebb évente akár több kilót is elfogyaszthatnak belőle. Sokak úgy vannak vele, hogy a csokoládé fogyasztása, egy fajta jutalom, illetve maga a boldogság.
A kakaóból készült különleges finomságokat a 19. században még a gyógyszertárakban árulták, hiszen már akkor felismerték az élénkítő és kedélyjavító hatását. Ám most mi utána jártunk, hogy tulajdonképpen mit is tartalmazz egy csokoládé, amely ilyen jól hat a szervezetünkre.
A csokoládéfogyasztás egészségügyi hatásai az emberi szervezetre
A szervezetünkben található szerotoninszint télen alacsonyabb, mint nyáron, ennek az oka pedig nem más, mint a fényhiány. Ez az anyag az agyban termelődik és tulajdonképpen egy hírvivő anyag, amely boldogságért és az elégedettség érzetést a felelős.
Amennyiben a szervezetünkben hiány lép fel belőle, akkor számolhatunk depresszióval, ingerültséggel és rossz hangulattal. A csokoládé épp úgy, mint a szőlőcukor hirtelen emeli meg a vércukorszintet, és ezzel együtt emelkedik meg a szerotoninszint is megemelkedik, amely elégedettséggel tölt el bennünket.
A szőlőcukor is épp olyan szénhidrát, mint a kenyér, müzli, illetve a tészta. A csokoládé viszont sokkal gyorsabban szerezz örömet, mint más szénhidrát tartalmú ételek, ám olyan gyorsan is illan el és nem mar utána más, mint plusz kilók, ha túlzásba visszük. Ám mellette szóljon még, hogy enyhe vérnyomáscsökkentő hatással is rendelkezik a kakaó, illetve a véd a szívinfarktustól is.
Sokan nincsenek tisztában vele, de a tévhittel ellentétben a keserű csokiban található a legtöbb kalória. A végén azt a következtetést vonhatjuk le, hogy kis mennyiségben akár még orvosságnak is nevezhető.