Hit és harag

Ahány ember, annyi világ – a gond nem is azzal van, hogy sokan vagyunk és különbözünk egymástól, sőt, még csak nem is a véleménykülönbség választ minket el, hanem a tolerancia teljes hiánya. Vannak az életünkben olyan kérdések, amelyekre senki sem tudhatja biztosan a választ, hinni viszont mindenki azt hisz, amit csak akar.

A gondok azonban ott kezdődnek, hogy a hit míg sok esetben gyógyírt jelenthet a problémáinkra és átlendíthet minket a nehéz időszakokon, addig máskor kifejezetten elvakít minket és értelmetlen ellenségeskedést szít köztünk és embertársaink között.

Az egyik ilyen megosztó téma a vallás kérdése. Vajon létezik-e isten, és ha igen, akkor melyik ősi vagy új vallás tanait lenne érdemes követni? Létezik-e mennyország, pokol és purgatórium? Mi történik velünk a halál után? A felsorolt három hely egyikén kötünk ki? Vagy nem történik semmi, egyszerűen csak megszűnünk létezni minden nyom nélkül? Netán újjászületünk egy más időben, más helyen?

Fogadjuk el mások nézőpontját

Ilyen és ehhez hasonló kérdések bizonyára mindenki fejében megfordultak már, ám a hangsúly nem is azon van, hogy mit választunk, mit hiszünk el, milyen tanokat sajátítunk el és vallunk a magunkénak. Ennél sokkal fontosabb az, hogy el tudjuk fogadni mások nézőpontját is! Ha valaki nem ért velünk egyet, felesleges bibliai idézeteket vágnunk az illető fejéhez, kár a saját lelki fejlettségünkkel dicsekedni és teljesen értelmetlen a saját nézeteinket ráerőltetni másokra!

A tolerancia ott kezdődik, hogy elmondom a véleményemet és meghallgatom a beszélgetőpartner álláspontját is, majd elfogadom, hogy ő adott esetben teljesen másképp látja a dolgokat. A beszélgetés célja nem az, hogy meggyőzzük a másikat a saját igazunkról, nem kell rávennünk másokat arra, hogy az általunk helyesnek vélt útra térjenek!

A legjobb, ha mindenki halad a saját maga által választott úton a legjobb tudása és hite szerint anélkül, hogy bárkit is megpróbálna rávenni arra, hogy „megtérjen”. Ne haragudjunk azokra, akik nem értenek velünk egyet és ne érezzük magunkat felsőbbrendűeknek azoknál, akik másban hisznek, mint mi.

Ne feledjük: hinni sok mindenben lehet, azonban senki sincs birtokában semmilyen univerzális igazságnak, így mások útja is lehet éppen olyan helyes és egyenes, mint a miénk!