Nagyon szomorú tény miszerint ma már a legszebb ünnepünk közel sem arról szól, amiről valójában kellene. Sokkal jobban jellemezhető úgy, mint egy őrült vásárlási láz.
Sokkal inkább kellene, hogy szóljon az összetartozásról, szeretetről és a törődésről, mint arról, hogy kinek milyen drága ajándékot vásárolunk. Igazán fontos lenne, hogy felébredjünk ebből a tévhitből és elkezdjük értékelni a mindennapokat, majd elkezdjünk egymásra figyelni és egymással törődni.
Az igazi érték az, ha oda figyelünk a másikra, ha időt szánunk rá, viszont ma már ez egyre nehezebben kivitelezhető és elmondható, hogy többnyire csak rohanunk és erre ténylegesen kevés időt fordítunk.
Sokszor találkozhatunk olyan pszichés problémákkal, amikor ez a rohanás tulajdonképpen egy menekülést takar magában. Vagyis sokkal inkább hárítunk mindent a teendőnkre, mit hogy beismerjük a tetteinket és azokra hivatkozva, ne kelljen szembesülni saját magunkkal.
Ennek pedig évről évre ugyanaz a vége miszerint besétálunk a vásárlásra buzdító csapdába, igyekszünk mindenkinek nagy és szép ajándékot adni, majd azzal elfeledtetni, hogy milyen kevés időt is fordítunk rá tulajdonképpen.
Merjünk változtatni, merjünk kilépni a komfortzónánkból. Legyen ez az ünnep más, mint a többi. Nem az a lényeg, hogy mekkora fenyőnk lesz és hány színes ajándék lapul alatta. Sokkal inkább tehetjük boldoggá a családunkat, ha minőségi időt töltünk otthon.
Tegyük félre a gondokat a problémákat, határolódjunk el a kötelező feladatoktól. Tegyük félre az okos telefonokat és beszélgessünk, nézzünk meg egy szép filmet, fogyasszunk el együtt egy finom vacsorát. Törődjünk egymással és ne külsőségekkel, mert minden más múlandó, de az élmény az megmarad! Boldog Karácsonyi ünnepeket!