A viszkozitás, a folyadékban lévő belső folyadékrétegek, egymáshoz képest való elcsúsztatásánál fellépő mozgást gátló ellenállást jelöli. A viszkozitás a motorolaj legfontosabb jellemzője, mely felhasználása szempontjából lényeges.

Motorolaj típusok

A motorolaj csomagolásán találkozhatunk, egy számokból és betűkből álló megjelöléssel, mint például az SAE 10 W-40. Az SAE, a Society of Automotive Engineers, a J300 szabvány szerinti viszkozitási osztályt határozza meg. Ezeknek az osztályoknak vannak elvárásai, melyet a motorolajnak teljesíteni kell.

Két csoportot különböztetünk meg, a téli és nyári viszkozitási osztályokat. A télihez tartoznak a 0W, az 5W, a 10W, a 15W, a 20W és a 25W. Itt a W betű, a telet (winter) rövidíti.

A nyári viszkozitási osztályok a 20, a 30, a 40, az 50 és a 60. Régen az olajak egyfokozatúak voltak. Ebből adódóan, ha egy olaj a téli viszkozitási osztályba tartozott, akkor képtelen volt a nyári időjárásban jól teljesíteni, és fordítva. A mai motorolajak, már többfokozatúak, mint például a 15W-40, 5W-30, stb. Ezek képesek megfelelni a téli, illetve a nyári viszkozitási osztály elvárásainak.

A többfokozatú motorolajak megjelenésével, teljesen kiszorították az egyfokozatúakat a piacról. Ha az olaj csomagolásán a 10w-40 jelölést látjuk, akkor az első szám a szivattyúzhatóság alsó határát mutatja (-30fok), a második az üzemi hőmérséklet viszkozitását (12,5 mm2/s) jelenti.

Viszkozitási osztályok

A téli viszkozitási osztályok a motorolaj hidegben való folyására, vagyis szivattyúzhatóságára, és 100fokon mért viszkozitására vonatkoznak, mely alapján fogalmazódik meg egy viszkozitási osztály. Minél kisebb a W megjelölés előtti szám, annál folyósabb, illetve vékonyabb a motorolaj alacsony hőmérsékleten.

Ha példaként vesszük az 5W és 10W olajakat és ezeket összehasonlítsuk, megállapíthatjuk, hogy az 5W, alacsony hőmérsékleten ugyanúgy tud áramolni, mint a 10W típusú magasabb hőmérsékleten. Amennyiben mindkettőnél ugyanolyan alacsony hőmérsékletet veszünk figyelembe, akkor pedig az 5W jobb keringést biztosít, megfelelően elvégzi kenési feladatait, a 10W-el szemben.

A nyári viszkozitási osztályok a 100 és 150fok (ez általában csak az autóversenyzés során fordul elő) mért viszkozitásra vonatkoznak. Minél nagyobb a nyári viszkozitási megjelölés, annál sűrűbb az olaj, még üzemi hőmérsékleten is. Attól függetlenül, hogy egy olaj, milyen viszkozitási osztályba tartozik, egyáltalán nem mutat rá, annak minőségére.

Azonban összességében elmondható, hogy a mai korszerű motorok precíz illesztésűek, ezért ezeknél jobban működnek az alacsonyabb viszkozitási osztályba tartozó kenőanyagok.