A munkahelyi ranglétra megmászása

A legtöbb ember kisgyermekkora óta csak azt hallja a szülőktől és ismerősöktől, hogy bármit is csinál majd az életben, mindig törekedjen arra, hogy a maga szakmájában ő legyen a legjobb. Azt ígérik nekünk, hogy így sok pénzt fogunk keresni, ráadásul a kollégáink és a feletteseink is tökéletesen elégedettek lesznek a teljesítményünkkel!

Ez azonban sajnos nem teljesen igaz, hiszen, ha valóban egész remekül csináljuk azt, amit csinálunk, egy idő után azt vesszük észre, hogy a munkaórák meghosszabbodnak és az elvégzendő feladatok száma is egyre inkább nő!

Hogy miért hátrányos a legjobb alkalmazottnak lenni egy cégnél? Nagyon egyszerű: ha főnökeink már megszokták, hogy minden akadályt könnyedén veszünk és bármikor képesek vagyunk a segítségükre vagyunk, azzal bizony csupán annyit érünk el, hogy az egész vállalatnál minket fognak a legtöbbször és a legtöbben kihasználni!

Persze, a legjobb kollégára sok-mindent rá lehet bízni, s ha netán idővel mégis összeroppanna a nagy súly alatt, sebaj, mindig akad egy újabb naiv áldozat, aki szíves örömest túlórázik még hétvégén, este kilenc után is. A tehetség, a jóhiszeműség és a szorgalom sajnálatos módon nem minden esetben elégséges egy sikerekben gazdag pályafutáshoz.

Ha szeretnénk tényleg felfelé haladni a ranglétrán, akkor bizony ideje kiegyenesítenünk a gerincünket! Hagyjuk meg a csúszás-mászást azoknak, akikbe semmilyen egyéb „tehetség” nem szorult, mi magunk pedig vizsgáljuk át jó alaposan a helyzetünket, tegyünk fel magunknak egy sor kérdést, méghozzá annak érdekében, hogy el tudjuk dönteni: szeretnénk-e továbbra is rabszolgaként hajtani a melóban vagy összeszedjük minden bátorságunkat és keresünk egy olyan munkahelyet, amely méltó hozzánk, ahol senki nem kényszerít minket arra, hogy a hét minden napján és a nap minden órájában elérhetőek legyünk!

Soha ne hagyjuk magunkat elnyomni, ha a szép szavak már nem segítenek, akkor bizony bőven megérett az idő a továbblépésre!